Az élmény nagyon friss, beszámolót talán később írok, de azt nem állom meg elmondani, hogy életemben először voltam gyanús. A Tel Aviv-i repülőtéren először az autók átmennek egy útszéli ellenörző ponton, ahol fegyveres őr áll. Azután a kijelölt helyen sorba kell állni, ott jönnek fiatal emberek - szerintem kevéssel voltak 20 év felett - és kérdezgetik az embereket. Én valamiért gyanús voltam, félreállítottak és fél órán át kérdezgettek. Hogy hol voltam, miért, mit csináltam, milyen cikket írok arról amit láttam, van-e névjegykártyám, nincs-e nálam egy példány abból a lapból, ahol dolgozom, miért pont engem hívtak meg, pontosan milyen étteremben voltunk, mikor érkeztem, hányan voltunk a csoportban, miért érdekel engem a távközlés, és mindezek ismétlése keresztkérdésekkel tarkítva. Még az is érdekelte őket, miért engedett el a főszerkesztőm, milyen cikket írtam utoljára, mielőtt elindultam volna. Lehet, hogy érdekelte volna őket a cipőm mérete, hogy milyen szexuális preferenciáim vannak, alul vagy felül jobb-e nekem, de ezeket a kérdéseket nem tették fel. Mindez reggel fél négy és négy között történt, miután másfél órát aludtam és miközben fájt a fejem.
Majd jött a kikérdező srác főnöke, aki lány volt és ugyancsak fiatal, akinek a srác jelentett, majd a lány visszaadta útlevelemet. "It's for your own personal safety" - mondta a betanult szöveget, amikor halkan szóvátettem, hogy ez azért nem kellett volna. Hát ezek után nem tudom, hogy van-e bennem elég erős keresztény késztetés arra, hogy a Szentföldre mégegyszer ellátogassak.
Templom bejárata melletti tábla, rátok hagyom a felfedezés örömét.
