50000

Két éve vásároltuk a kis piros Yarist, és ma reggel, na jó tegnap este lett meg az ötvenezredik kilométer. Le is fotóztuk ezt a kivételes alkalmat.

Van egy csomó

Van egy csomó téma, amit szerettem volna itt leírni, de aztán valahogy mégsem jött össze. Például azt, hogy van az autópályásoknak egy SMS-ért igénybe vehető szolgáltatássa, ami autópálya információkat küld. Nos ez a szolgáltatás úgy működik, hogy az ember elküld egy SMS-t, benne M3 vagy M1 - ami őt érdekli - és akkor válaszképp megmondják, hogy van-e baleset vagy sem az úton. Eddig úgy működött, hogy küldtek előbb egy SMS-t arról, hogy minden rendben az utakon, azután egy másikat, hogy itt vagy ott torlódásra kell számítani... vagyis rögtön ki is javították magukat :-D.

Arról sem irtam, hogy a kutyánk nevelése mennyire embert igénylő feladat. Fiatal, magyar vizsla nagy százalékban, bohó, kan kutya, ami mind-mind izgága természetét megmagyarázza. Reggel ó az ébresztóóra, nyüszít, hogy itt az ideje felébredni, foglalkozzunk már vele.

Arról sem írtam, hogy szeretnénk egy másik kisebb kutyát Pixel mellé, hogy ne unatkozzom és ásson és rágja a háza sarkát, ha mi nem vagyunk itthon. Nógrád megyében gondolkodtunk, kerestem is a neten álaltmenhelyeket, errefel semmi. Amit találtam, ott nem vették fel a telefont, megkerestük az7 adott címet, nem volt ott semmilyen menhely, kutyaotthon, majd hívtam egy másik számot, azt sem veszik fel. Szóval teljes anonimitásba burkolóznak ezek a mi megyei állatmenhelyeink, így nem csoda, hogy a kutyákat elaltatják...

Illetve nem írtam meg a légkondis sztorit, de az annyira jó, hogy azt külön posztban, right away.

Egy nap hőmérsékletben

Tegnap mászkáltunk ide-oda az autóval. Mivel más dolgom nem volt, meteorológust játszottam és folyamatosan fotóztam a külső hőmérséklet változásait - ahogy azt az autó mutatja. Az eredmény itt látható. A maximális hőmérséklet 40 fok volt. Nos ennyi, most láthatjuk is miért van olyan melegünk.

A mai hőmérséklet

A bürokrácia útvesztői

Szerintem mindig akad egy-két ember ezen a kerek földön, aki életében először ad el autót. Nos, annak szolgálhat tanulságul esetünk, ami nem nagy tragédia, de hát zavaró volt. Tegnap este felhív Olga, mert neki adtuk el az autót, hogy kéne neki egy járműkísérőlap - ahhoz, hogy a forgalmi engedélyt átirassa az ő nevére. Elkezdünk kutatni, feltúrjuk a szekrényt, elővesszük a régi iratokat - kiderül, hogy 2002-ben 21 százalékos THM-es kölcsön varrtak a nyakunkba, most a 3,9 százalékos egészen kényelmes. Semmi, nincs semmi járműkísérőlap. Beizzítom az internetet, a Google első helyen a Magyarország.hu weboldalt adja ki: szépen leírják mi az a járműkísérőlap, csak az nem derül ki, hogy most nekünk miért nincs. Sőt, a Toyotához sem kaptunk.

Felhívom reggel, normális órában az 189 kormányzati infoszámot, ők csak kell ezt tudják: a srác kedves, de ő sem tud többet, mint amit az internet kiad neki, felolvasná az ott lévő szöveget, de nem engedem, kérdem, hogy mit tehetünk, majd azt mondja, érdeklődjünk az önkormányzatnál. Ott kéne várni a sorszámmal a kezemben a soromra, de nem megy, odamegyek a látszólag unatkozó ügyintézőhöz, aki nem tudja, hogy mi az a járműkísérőlap, de megnyugtat, átiratáshoz nem kell.

Időközben Olga is érdeklődött, neki azt mondják,a járműkísérőlap az az eredetiségvizsgálat. Ha ők mondják... És nem kell valóban járműkísérőlap...

De akkor miért nincs ez fenn a Magyarország.hu-n ilyen egyértelműen? Hát hogy telefonáljunk meg izguljunk egy keveset.

Eladtuk a Matizt

El hát, bizony. Egy kedves lány vette meg, aki a szilágyságból származik, vagyis erdélyi. Azért, hogy tudjon vele munkába menni és hogy tudjon vele haza utazni a szüleihez. Így hát a Matiz jó kezekbe került. Hogy mennyire szerettük és szeretjük az autót, az a fenti fotón is látszik. Öt évig hordozott minket előre-hátra-jobbra-balra. A vételár igaz nem egymillió forint, sem pedig kilenszázezer forint, hanem 850 ezer forint és egy üveg Teleki vörösbor volt.

Ja és a másik nagy hír: megkerült a személyim és a lakcímkártyám. Valahogy eljutott a nyugdíjbiztosítóhoz, fogalman sincs hogy, onnan pedig egy hivatalosnak látszó papír társaságában tértivevény és ajánlott levéllel elküldték postán. Millió millió millió köszönet érte!!!

Az új baba

Hát amint azt már írtam, van akinek új gyermeke születik, vagy macskát fogad be a családba, mi a technikai eszközeinket bővítettük egy autóval, ahogyan azt már korábban is megírtam. Az átvétel is megtörtént, ott készültek az alábbi képek.

Eső után.


A kereskedő magyaráz.


Az autó előnyös oldala.

Ez a nap egyébként elég fura volt: Tibivel reggel korán az orvosnál kezdtünk, mert lázas volt egész másnap, az orvos egy órát késett, de megvizsgálta Tibit és adott neki antibiotikumot. Majd álmosan haza, megpróbáltuk kiváltani a felírt gyógyszert, de csak drágább variáns volt. Sebaj, megvettük azt.

Majd még mindig álmosan beültünk a Matyiba, ki vele Pilisvörösvárra, ahol a Toyota Mayernél vár totyi. Útközben szép szivárvány borította az ég alját, még jó hogy a sofőrök nem tátották el szájukat és nem karamboloztak. Útközben felhívott a főszerkesztő, hogy képek kellenének, megállás után ezt elintéztem. Majd elkezdett esni az eső, de úgy, hogy az ablaktörlőt a leggyorsabb fokozatba kellett kapcsolni. Ahogy megérkeztünk az autókereskedéshez, elállt az eső, elintéztem félalomban a telefonhívásokat, bementünk aláírtuk a papírokat, majd beültem a piros totyiba, ott a kereskedő minden elmagyarázott, még a hülye kérdésekre is válaszolt, majd kihajtottam vele az esőbe, a szervokormány meg az automata sebességváltó miatt eléggé idegeskedtem, majd beült újból mellém a kereskedő, akik újból magyarázott, majd pedig elállt az eső, majd azután meg Tibi is beüllt egy körre az autóba, majd elindultunk, majd megálltunk a benzinkútnál és ott tankoltunk - két autóba - benzint. Majd elmentünk a ház elé, ahol kipakoltunk holmikat a totyiból, majd vissza a két autóba, ki Vácra, ahol az úton egy Trabant, és Skoda és egy letört faág állított torlaszt a másik sávon, majd a váci Chevrolet márkakereskedőnél otthagytuk matyi, mert meg kell egy kicsit javítani. Aztán Tibi lázasan visszafelé vezetett, be a totyival a garázsba, majd haza, ahol elájulva beestünk az ágyba. Nagyon álomszerű volt az egész nap. Másnap viszont láttuk, hogy tényleg egy totyi van egy matyi helyett a garázsban...

Megszületett!!!

Igen, megszületett!! A Benkő-Vass család legújabb tagja nem egy kutya, macska, netán gyermek, hanem egy túzpiros Yaris. A kereskedő ma hívott és boldogan újságolta, hogy megérkezett az autó, és akkor januárba mehetünk is utánna. Jó kezdés az évnek, az biztos.

Az új autó piros lesz, de ez már nem újdonság. Motorja 1000 köbcenti kövér lesz, automata váltós, légkondis, légzsákos, ABS-es, meg minden ismeretlen ketyerével felszerelt lesz. Most már csak a papírforma van hátra, aztán a régi kis Matyit, aki hat évig szolgált, eladjuk, és beépítjük a házunkba. Kis Kőműves Kelemen.

Nos hát csak ezért írtam ide blogbejegyzést, hogy tudassam ezt veletek. Kb. így fog ő kinézni.