Forradalmi hangulat

Későn, negyed-fél tizenegy körül indul ma munkába édesapám legkisebbik leánya. Kilép az ajtón, majd szembetalálja magát egy vízágyúval. Majd egy csomó rendőrautóval. Majd pedig elhúz a Rákóczi út és a feje felett egy helikopter. Amit unatkozó nyugdíjasok szeme követ - ötvenhatban ilyen még nem volt...

Édesapám legkisebb leánya felteszi fejére a zenedoboz csápjait, hogy legalább a füle ne érzékelje a forradalmi hangulatot. A véletlen lejátszásra állított iPod a Cranberries Zombie dalát kezdi el játszani.

Mi ez ha nem forradalom?

Itthon vagyunk, csak elfoglaltak

Itthon vagyunk, az EasyJet nem hagyott Londonba. Hamarosan megírom, hogy mit is láttunk a nagy városban, igazán nem is tudom mikor, mert hétvégén sokat vagyunk a házunknál kint Szurdokpüspökin, ahol laminált padlót, rövidebb nevén parkettát teszünk le. Nem is olyan bonyolult, de mivel nem egyenesen, hanem szögben tesszük le, ezért kicsit lassabb, no meg sokat kell vagdosni a parkettákat. Én persze csak a támogató részét végzem a munkának, ahol kell segítek, hordok viszek - üres perceimben meg takarítom fel a koszos, összejárt parkettát. Ja és rengeteget fotózom, a sok-sok kép a picasa-n van fent.

Például ilyenek:



De nézzétek meg az albumokat, ha szaktanácsadásra lenne szükség laminált padló tekintetében, nyugodtan lehet kérdezni.

Szolgálati közlemény

Egy hétig biztos nem lesz frissítés, kicsit szabadságra és Londonba megyünk. Aztán folytatom. Addig is mindenkinek minden jót!

Megvannak a Joy fotók

Na ma végre rászántam magam és beszkenneltem a Joy fotókat. Itt az eredmény. Az első volt a cikk bevezetője, a fedőlapja, és hát a második a velem készült interjú és a fotó. Nekem tetszik. mind a két kép megnő, ha klikk rá.