A mi szerkesztőségünk van a legbelül, mikor ebédelni vonulunk, vagy csak megyünk haza akkor elmegyünk a tördelők mellett, majd a Gamestar irodákat is elhagyjuk. Az üvegfalakat mindenféle dologgal lesötétítik, hogy a két percet sütő téli nap nehogy zavarja lázas játékos kedvüket. A minap mikor ebédelni vonult a társaság, a fehér poszter hátoldalát a következők borították, és mivel másnap is mikor ott elmente viccesnek találtam, ezért hát lefotóztam és íme itt az eredmény. A fotó egyébként egy Sony Ericsson P990i-vel készült, ő az aktuális tesztáldozat.
A kép kontextusa, környezete:
A vicces felirat:
A vicces felirat másik oldalról:
Erről jut eszembe, hogy nagymamám sohasem nevezte légynek a legyet, nem akarta, hogy a név által hordozott teremtői értelem önbeteljesítő jóslatként valóra váljék (azt a! ezt a mondatot én is csak félig értem). Ezért pusztuljkának nevezte őket... elég sok legyet el kellett tűrjön, ha ilyen nyelvi kreativitásra jutott ideje.
És ha már nagymamámnál tartunk: mikor kicsi voltam, megkérdeztem, hogy nagymamám hol dolgozott, mi volt neki a munkája. A kommunizmusban olyan nem volt hogy ember ne dolgozzék, nem is ismertem olyan embert, ezért tűnt logikusnak hogy hat gyermek mellett az asszonynak jut iideje dolgozni is. Szóval megkérdeztem, hogy mi volt nagymamám munkája, errefel szüleim azt válaszolták, hogy a napnál dolgozott. Nos ez a válasz meghaladta akkori értelmi képességeimet, próbáltam asszociálni minden dologra, és végül azt kérdeztem meg, hogy "Akkor ő mondta be a tévében az időjárást?" Ugyanis akkoriban az időjárást ismertető bemondó egy óriási nap előtt mondta el a várható változásokat. Képzelhetitek a röhögést, ami ártatlan kérdésemet fogadta. Aztán elmagyarázták nekem, hogy nagymamám a gyermekek felnevelésével foglalkozott, ezért dolgozott a "napnál". Hogy a felnőttek milyen furcsák tudnak lenni néha...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése