Nem is tudom, hogy tavasz van, vagy már itt a nyár? Nappal égető meleg van, ma kinyitottam egy óriási piros ernyőt, annak árnyékában hűsültem, miközben Tibi a házunk előtt lévő járdán a karácsonyra ajándékba kapott görkorcsolyát próbálgatta. Csak egyszer esett el.
Aztán meg fotóztunk, mert úgy támadt kedvünk, egymást fotóztuk, amint a levegőbe ugrunk, meg ilyenek.
Megismerkedtünk a szomszéddal, aki Virág családnévre hallgat, keresztnevét nem jegyeztem meg, de hát majd lesz erre is idő. Van nekije felesége, és két gyermeke, egy zöld Trabantja, amit most hozott el neki az autóbádogos szépen lefestve, és van neki egy motorja, amin a két gyermek mellette is elfér. A házba nem mentünk be, mert nem volt nálunk kulcs: az egyik kulcscsomó a elektromos hálózatot szerelő embernél van, a másik Tibi nagybátyjánál, hogy ha bárki jönne, akkor legyen kulcs a faluban. Ma kádválasztásról beszéltünk Tibivel, mert lassan jön az a szakember, aki a víz- és gázhálózatot megcsinalja. És kellene még zuhanykabin és kellene még csempe és szúnyogháló az ablakra és padlóburkolat és csempe és sok pénz mindehhez, ami biztos, hogy nem lesz elég, de hát ez van. Idén vagy legkésőbb jövő tavasszal csak beköltözünk.
Ja és a nap nagy eseménye, hogy nem történt változás, a piros szín a nyerő :-), talán már sejtettem valamit, mikor a piros ernyő alá álltam be hűsülni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése