2006. április 27., csütörtök

Frida csak egy van...

Hogy mennyire az ember agyába sütik a tévék a különböző sorozatok címeit... ennek köszönhető, hogy a fenti címet adtam ennek a bejegyzésnek.

De térjünk a lényegre: valamikor egy hónapja láttam késő éjjel a TV2-ön a Frida című filmet, amit a Képírók sorozat részeként vetítettek. A filmet nem láttam az elejétől, de amit láttam, az rendkívül élesen megmaradt a fejemben, és úgy döntöttem, hogy ez a film van annyira értékes, hogy megvásároljam.
Másnap meg is látogttam kedvenc filmvásárló site-omat, és ott nagyon örvendtem, mert megláttam, hogy a Frida DVD kétlemezes változata megvásárolható. Meg is rendeltem, ám a rendelés melletti szállítás bizonytalan megjegyzés nem hagyott nyugodni. De hát csak szállítják ha megvan!

Hosszú ideig nem volt időm a rendeléssel foglalkozni, majd úgy két-három hét múlva már nagyon hiányzott nekem ez a film. Írtam is az ügyfélszolgálatnak, hogy akkor hogy is van ez a bizonytalan szállítás? Válaszoltak is, amiben valami olyasmit írtak, hogy a kiadótól még nem érkezett meg a visszaigazolás, így hát nem tudni mi van. Egy hétig újból nem foglalkoztam a dologgal, majd megunván a várakozást, felhívtam a kiadót. Ott egy kedves néni minden illúziomat szertefoszlatva közölte bársonyos hangon, hogy az adott filmből nekik nincs. Nem hagytam magam lerázni, mondtam, hogy engem ez a film nagyon érdekel, biztos, hogy nincs meg nekik? A néni egy telefonszámmal dobott meg, hogy ott majd felsötétítenek.

Fel is hívtam az adott számot, a bácsiról kiderült már nem is dolgozik a kiadónál, és hogy sajnos a Frida film jogai már lejártak, egy másik kiadó vette meg, de az csak egylemezes változatot adott ki ebből. Rendkívül kedves és segítőkész volt viszont ez az ember, mert elmondta, hogy ő tékáknak ad el filmeket, és hogy megnézi, ott nincs-e meg.

Két nap múlva felhívtam, és két jó hírrel szolgált (az egyik jóhírről kiderült, hogy rossz) megvan a DVD is, egy darab, de megvan SVCD-n is a film, amit ő nekem ingyen idead. Teljesen el voltam ragadtatva a dologtól, kértem, hogy akkor a DVD jó lenne, azt megvásárolnám. Csak erről a jó hírről kiderült, hogy rossz hír: a nyilvántartás szerint valóban volt egy Frida DVD, a maga fizikai valóságában azonban nincs meg. Kénytelen voltam tehát az első változatot elfogadni, és így ingyenesen hozzájutok a keresett filmhez, csak el kell menjek utánna.

Tavaly hasonlóan jártam Enyedi Ildikó Simon Mágus című filmével is: telefonálgatások után a filmet kiadó cég lemásolta egy DVD-re és ideadta, én pedig születésnapi ajándékot varázsoltam belőle, készítettem hozzá borítót, kerítettem hozzá tokot - úgy nézett ki, mint a gyári, még a rendezőnő e-mailes jókívánságait is tolmácsolhattam az ünnepeltnek.

Kicsi ország vagyunk mi művészfilmekhez. Ha gazdag leszek, ilyen filmek terjesztésével szeretnék foglalkozni.

Nincsenek megjegyzések: