2008. november 13., csütörtök

Hogy is vagyunk?

Köszönöm szépen, jól vagyunk. Hasamban a kis jövevény, ma úgy szorította a hasfalat, mintha ki akart volna onnan törni, pont úgy, mint az Alien moziban. Na jó, kis Áron vagy Ábel - névtippeket még elfogadunk, a Benkő családnévhez kell igazítani - azért nem fog olyan pusztítást végezni, mint azok a savas nyálat csöpögő hollywoodi műanyagmaszkok.

Szóval jól vagyunk. Voltunk egy-két hete újabb ultrahang felvételen, itt van az eredmény:



Edit szerint tipikusan Tibi, mármint, hogy olyan hosszúkás az arca :-D - már ugye ami látszódott belőle, mert nem volt hajlandó megfordulni sem a köhögés, sem pedig a doki moszogatásának hatására. Már csak ilyen szófogadatlan :-D

Egyébként meg mostanában eléggé látni lehet már a hasamat, többen is kiszúrták és úgy gratuláltak. Jól esett.

Még eléggé valószínűtlen ez az egész szüléses-születéses dolog, próbáltam felkészíteni magunkat, néztem egy könyvet, amit elég hamar letettem, de így is vérrel és kitoccsanó kis gyermekekkel álmodtam aznap éjszaka. Hát érdekes lesz, izgalmas lesz, elkövetkező 18 évre lesz elfoglaltságunk.

Nincsenek megjegyzések: